Jelad�val felszerelt madarat soha olyan hossz� ideig m�g nem k�vettek, mint a Donna n�vre hallgat� feh�r g�ly�t. A madarat els� �szi vonul�sa el�tt Belgiumban l�tt�k el jelad�val, �s eg�sz pontosan 2033 napig k�vett�k v�ndorl�s�t.

Donna az idei telet Spanyolorsz�g d�li r�sz�n t�lt�tte. A k�lt�sre m�rcius elej�n �rkezett vissza a franciaorsz�gi Calvadosba. M�rcius �t�dik�n a Szajna-torkolat k�zel�ben egy villanyoszlop alatt tal�lt�k meg elpusztulva.

A term�szetv�d�k k�r�ben �vtizedek �ta ismert probl�ma a k�z�pfesz�lts�g� (n�lunk t�bbnyire 20 kV-os) szabadvezet�kek okozta mad�rpusztul�s. Ha egy oszlopra �l� mad�r k�t vezet�ket, vagy egy vezet�ket �s egy f�ldelt oszlopelemet - mint amilyen a kereszttart� kar – egyidej�leg meg�rint, a test�n halad kereszt�l az elektromos �ram, �s azonnal elpusztul vagy v�gzetes s�r�l�seket szenved.

Haz�nkban is jelent�s az ily m�don vesz�lyeztetett mad�rfajok sz�ma, a rendszeres �ldozatok k�z�tt fokozottan v�dett, vesz�lyeztetett ritkas�gaink is el�fordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsens�lyom vagy a k�k v�rcse. Nagy vesztes�geket okoz az �ram�t�s a hazai g�lya�llom�nyban is.

Term�szetesen az elm�lt �vtizedekben vil�gszerte t�rt�ntek er�fesz�t�sek a vesztes�gek m�rt�k�nek cs�kkent�s�re. Magyarorsz�gon m�ra t�bb mint 30 000 k�z�pfesz�lts�g� oszlop szigetel�se t�rt�nt meg az �ramszolg�ltat� v�llalatok seg�ts�g�vel, a Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let (MME) �ltal az 1980-as �vek v�g�n kifejlesztett „szigetel� papucsok” alkalmaz�s�nak k�sz�nhet�en. A probl�ma teljes k�r� megold�s�t�l azonban egyel�re m�g ma is messze vagyunk, ez�rt az MME tavaly �vv�g�n orsz�gos szeml�letform�l� kamp�nyt ind�tott a probl�ma megold�s�ra.