Már láthatja a közönség azt a zsiráfbikát, aki egy hete érkezett a dániai Aalborg állatkertjéből. A Zsiráfház új lakója 2002. július 31-én született Aalborgban. A hím zsiráfok a természetben négyéves koruk után válnak ivaréretté, állatkertekben ez akár már két és fél év után megtörténhet. Budapest új zsiráfja tehát kamaszkorú állatnak mondható. A nyakigláb patás a Jonas nevet kapta Dániában, amely nevet várhatóan az állatkert állatgondozói is megtartják majd. Természetesen „Jonasz” ejtéssel, hiszen a Jónás név a budapesti állatkertben a vízilovakhoz kötődik. Jonas most mintegy négy méter magas, de még nőni fog, hiszen a hím zsiráfok 6-7 éves korukban érik el teljes testmagasságukat. Ez átlagosan 430 és 530 cm között szokott lenni, de mértek már 580 cm-es, sőt, 6 métert is meghaladó rekordmagasságot zsiráfoknál. A magas állat szállítása természetesen nem volt könnyű feladat, speciális szállítójárművet igényelt. A szállítás valamint több mint egymillió forintba került. Jonas az európai zsiráf-tenyészprogram keretében került Budapestre. A zsiráf névjegye Elterjedés: Afrika Magasság: 430-530 cm (átlagos) Kifejlett testtömeg: 550-1930 kg Vemhességi idő: 460 nap Élettartam: a természetben max. 26 év, állatkertekben max. 36 év és 2 hónap Állatkerti táplálék: zöld lucerna / lucernaszéna, vegyes lomb, zabdara, zabpehely, sárgarépa, alma, vöröshagyma, táp, ásványianyag-keverék, vitamin-kiegészítés, nyalósó A most érkezett zsiráfbikát a nyolcéves nőstény, Santana jövendőbelijének szánják a szakemberek, és reményeink szerint az elkövetkező években rendszeres szaporulatot is várhatnak tőlük. Ehhez persze még össze kell szokniuk egymással, amire igen jó esély van, mert az állatok olyan nyugodtaknak bizonyultak, hogy néhány nap után a gondozók össze is tudták őket engedni, minden gond nélkül. Jonas előkelő származású Jonas származása egyébként meglehetősen előkelő. Szülei közül Mookie, az apaállat Hannoverben, Jonna, az anya viszont Aalborgban látta meg a napvilágot. Az állatkerti adatbázisok alapján a dédszülőkig, illetve az egyik ágon az ükszülőkig vissza lehet vezetni Jonas családfáját. Tovább csak azért nem, mert a korábbi ősök már mind a vadonban születtek. Közülük több egyed, így Jonas három dédapja (Caesar, Karamoja, Don Juan), az egyik dédnagymama (Lise), valamint Jonas egyik – Karin nevű – üknagymamája azon állatok közül való, akiket a cseh Josef Vágner ugandai expedícióján fogtak be a hatvanas évek végén. Ezekről az expedíciókról itthon Vágner magyarul is megjelent könyveiben, a „Szafári a Kilimandzsáró alatt” és „Az oroszlán nem az állatok királya” című kötetekben olvashattak az érdeklődők. Az ősök mindegyike az Ugandában, Dél-Szudánban és Nyugat-Kenyában honos zsiráfalfajhoz tartozó, ún. Rotschild-zsiráf, így tehát Jonas is tiszta vérű képviselője ennek az alfajnak. Ez már csak azért is fontos, mert a meglévő nőstény zsiráf is ehhez az alfajhoz tartozik. Minthogy az állatkerti zsiráfokat az állomány genetikai változatosságának hosszú távú fenntartása érdekében nemzetközi tenyészprogramban, az állatkertek közötti együttműködés keretében tenyésztik, Santana párjaként csakis kifogástalan származású, alfajtiszta állat jöhetett szóba. A világ állatkertjeiben 292 Rotschild-zsiráf él, a vadonban pedig mintegy hatszáz egyed fordul elő ebből a zsiráf-alfajból. Budapesti zsiráf történelem A fővárosi állatkertben egyébként 1868 óta élnek zsiráfok, az első állatot még Erzsébet királyné ajándékozta. London (1838), Párizs (1852) és Bécs (1858) után a budapesti volt a negyedik állatkert, ahol zsiráfborjú született (1868-ban), és Budapesten sikerült állatkerti viszonyok közt először szaporítani a zsiráf Kenyában honos alfaját, az ún. masszai zsiráfot (ez 1934-ben történt). A zsiráfoknak otthont adó épület 1965-ben épült Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervei alapján.